Az élmények összetartanak

Kevés ember mondhatja el magáról, hogy az ő párkapcsolatában még nem volt valamilyen kisebb-nagyobb krízis. De hogy lehet ezeket orvosolni? És ami még fontosabb, hogy lehetne ezeket megelőzni? Kérdések, melyekre a legjobban az a pszichológus házaspár tudja a választ, akik már több, mint ezer házasságot mentettek meg a saját maguk által kifejlesztett módszerrel: Baktay Zelka és Baktay Miklós.

Tapasztalatból tudom, ha a férj és a feleség egy helyen dolgozik sokkal nehezebb különválasztani a munkát és a magánéletet. Önöknek ez mennyire sikerül?

Zelka: Nem igazán van magánéletünk. Régebben az egyetemen külön tanítottunk, de egy idő után ott is inkább együtt tartottuk az óráinkat. Praxisunk kezdete óta pedig együtt dolgozunk. És tényleg, nálunk is összemosódik a kettő, de ez számunkra így jó.

Az Önök közös szakterülete a párterápia, így a rendelésen eleve négyen vesznek részt. Hogy kell ezt elképzelni?

Zelka: A párterápia esetén velünk szemben foglal helyet a pár a kanapén. Már az, ahogy leülnek, a köztük lévő távolság, hogy a hölgy hová rakja a táskáját stb. nagyon sok mindent elárul nekünk.

Miklós: De már az is, ahogy bejelentkeznek, sokatmondó számunkra. Képzelje el, mennyi információ van még egy olyan rövid telefonálásban is, hogy  „Szeretnék időpontot kérni! –  Igen, mikorra? – Nekem mindegy. – Jó. És a párjának? – Jaj, tényleg!

Hányszor kell ellátogatnia Önökhöz egy házaspárnak, ha a Baktay-módszerrel szeretnék működőképesebbé tenni a kapcsolatukat?

Zelka: Abban az esetben, ha a házaspár egy konkrét problémával keres meg minket, általában négyüléses terápia elég ahhoz, hogy átlendítsük őket a krízisen. Az első találkozás négyesben történik, ilyenkor kapunk egy összképet arról, hogy a házastársak miképpen viszonyulnak egymáshoz, hogy látják a helyzetet. Ezt követően kétszer találkozunk velük felváltva, majd ismét közösen. Mire eljutunk idáig, általában már megtaláljuk a problémájukra a megoldást. Ez viszont csak a konkrét problémák megoldása esetére jellemző.

Mi történik abban az esetben, ha egy házaspár, érzi, tapasztalja, hogy valami gond van, elbeszélnek egymás mellett, nem jól kommunikálnak egymás felé, miközben fogalmuk sincs róla miben gyökerezik a köztük lévő konfliktus? Ilyenkor elkezdenek mindkét félnél „leásni” a lélek mélyére?

Miklós: Az újgenerációs pszichológia, amit mi követünk, már nem a múlt felé fordul, nem a régi sérelmekben vájkálunk, hanem a jövőkép felépítését tartjuk fontosnak. Ezért ilyen esetben inkább a megfelelő, pozitív kommunikációra tanítjuk meg őket.

Zelka: A múltról csak annyit beszélünk, hogy ki miben jó, kinek milyen képességei vannak, milyenek a családi mintái, milyen értékeket hozott magával, hogy tudjuk, mire lehet építeni.  Ezek alapvetően azért érdekelnek minket, mert ebből tudjuk milyen erőforrásaik vannak a probléma megoldásához.

A szerelmi házasságok, vagy a lassan kialakuló, hosszú kapcsolatból kötetett házasságok vannak jobban kitéve a párkapcsolati kríziseknek?

Zelka: A nagy szerelemben mindig nagy a kockázat, mert ott egyfajta érzelmi túlfűtöttség van. Az egyik fél fejében megszületik egy forgatókönyv, és elvárja a másiktól, hogy azt játssza el. És ha eljátssza, akkor élethosszig boldogan élnek, ha viszont a másiknak nem passzol a főszereplő szövegkönyve, akkor boldogtalanná válnak mindketten. Nagy a kockázat. Amikor lassan alakulnak ki az érzelmek, több idő jut arra, hogy megismerjük a másikat. És pont ez a csapda benne. Mert az ember azt gondolja, jól ismeri a másikat, nem érheti meglepetés. Csakhogy az ember folyamatosan változik egyéni és párkapcsolati élete során. Elég, ha jön mondjuk egy munkahelyi krízis, vagy az egyik fél belefog egy vállalkozásba ami nagyon felfut, sikeressé válik, és ettől ő maga is megváltozik. Mindkettőben van kockázat, csak más okból.

Az azért érdekes dolog, hogy amikor az egyik fél sikeressé válik a munkájában, az közös örömforrás helyett inkább konfliktusforrásként jelenik meg a párkapcsolaton belül.

Miklós: Ilyenkor azt szoktuk tanácsolni, hogy a másik is legyen sikeres. Ha valakinek sikere lesz egy területen, akkor biztos, hogy megvan az a képessége, hogy együttműködjön a párjával, és valamilyen szinten ebbe őt is bevonja. Ez az alap. Mert ha külön területen sikeresek, akkor versengés alakul ki, és az nagyon rombolja a párkapcsolatot. Egyébként az, hogy milyen területen alakul ki a vetélkedés teljesen mindegy. Lehet az gyereknevelés, üzleti élet, szépség, a végeredmény ugyanaz, teljesen elmennek egymás mellett. Mert a párkapcsolat alapja az együttműködés.

Zelka: Az ideális az, ha a siker közös. Ez úgy is lehet közös, ha az egyik fél a háttérmunkát csinálja, vagy valami más módon vesz részt a másik munkájának a támogatásában. Ha az egyik nem tud a másik munkájáról, nem lát bele, csak annyit, hogy reggel elmegy este meg visszajön, és úgy lesz sikeres, akkor az bizony már nem négyüléses terápia lesz.

Egyre több a szakmájában sikeres nő, és ezt nem mindegyik férfi viseli jól.

Zelka: Ez többnyire akkor van így, ha a nő férfiszerepben válik sikeressé. Ha női szerepben, akkor az általában nem szokott versengéshez vezetni. De ha mondjuk, üzletasszonyként sok pénzt keres, azt nehezen viselik a férjek.

Miklós: A pszichológiai siker egyébként sokkal tágabb kategória. Az azt jelenti, hogy az ember képes belekerülni a jelen élvezetébe a flowba. És mivel ez a tudattalan állapota, általában kevés köze van a pénzhez, vagy az elismeréshez.

A flow állapotában viszont az ember nem foglalkozik a külvilággal, a házastársával, teljesen belefelejtkezik abba amit csinál, és minden más mellékvágányra kerül. Ez sokat árthat a kapcsolatnak.

Miklós: Igen. A flow megélése viszont nagyon sokat jelent. Ezért is találtuk ki mi azt, hogy a párkapcsolat gazdagítási tréningjeinken közös élményekkel, – ami valójában nem más, mint egy közös flow – erősítjük meg a krízisben lévő házasságokat.   Ezt azonban nem szabad összetéveszteni az együtt töltött idővel, mert az az érzés, amit igazán élményként tarthatunk számon, sokszor csak 7-8 másodpercig tart. Egy pillanat az egész.

Hogy működik ez a gyakorlatban?

Zelka: A három-ötnapos párkapcsolat-gazdagítási tréningjeinkre már mindenki úgy érkezik, hogy előre kitalál magának egy teljesen más identitást, mint a valós, ami mellett mindvégig ki kell tartania.  Ezzel egyrészt védve vannak a személyiségi jogai, másrészt kénytelen kilépni abból a szerepből, amibe már belecsontosodott. Mondjuk a gyógyszerésznő kitalálja hogy eladó, és a gyógyszerkutató férj kerékpár forgalmazóként mutatkozik be stb. És így „új emberként” olyan játékos feladatokat kell végrehajtaniuk, ami közös élményszerzéshez vezet.

De attól, hogy valaki más „bőrébe” bújik, személyiségének alapvető vonásai még nem változnak meg. Aki mondjuk lobbanékony informatikusként, nem biztos, hogy szakácsként kezes báránnyá változik.

Miklós: Természetesen a személyiség nem változik, ez nem is cél, mi csupán a viselkedésminták, és a kommunikációs módok megváltoztatására törekszünk. Az élményterápiánál fantasztikus érzés, hogy ha átviszünk valakit egy teljesen más helyzetbe, akkor másképpen fog viselkedni, és ha másképpen viselkedik, akkor okafogyottá válnak azok a konfliktusok, amelyek a valós szerepeikben mérgezik a kapcsolatukat. Konkrétan szakácsjátékunk volt is. A napi ügyeletes párnak meg kellett főzni az ebédet úgy, hogy közben nem szólalhattak meg.

Ezek szerint a házassági konfliktusok megoldására nem a legjobb módszer a „gyere beszéljük meg”?

Miklós: Ezzel az a gond, hogy rövid idő után az is előjön, aminek nem kellene. És a konfliktus csak még jobban elmélyül.

Zelka: Az üljünk le és beszéljük meg egymással, az ugye egy olyan érzelmi állapot, amikor azt a fonalat mozgatjuk, hogy mi az, ami nem jó. Általában a beszélnünk kell kifejezésen az emberek többsége azt érti, hogy jön  a fekete leves, és most kapok a fejemre. Eleve utálják az egészet. Ami igazából megoldja a konfliktusokat az a cselekvés, tehát ha elkezdünk valamit másként csinálni. Ha elmondjuk mi az, ami rossz, vagy fáj, attól semmi sem változik, csak kihangosítottuk az érzelmeinket. Mindig arra kell fókuszálnunk, hogy mi az amit szeretnénk. Arra kérlek..azt szeretném… ez is egyfajta kommunikáció, csak a beszéljük meg-nél sokkal inkább egymásra hangolt állapot.

Ezek szerint a boldog házasság titka, hogy minél több közös élményt gyűjtsünk be?

Zelka: Pontosan. De azért ez nem annyira egyszerű, hiszen azt nehéz megmondani, hogy melyik programból lesz élmény. Lehet, hogy egy megszokott cselekedetünkből, mint mondjuk a közös kutyasétáltatás valami miatt, egyszer csak élmény lesz. Az élményszerzést nem lehet tudatosan megtervezni. Az élmény lényege, hogy van benne fiziológiás változás is. A flow.

A közös élményeken kívül, még mi kell a boldog párkapcsolathoz?

Miklós: A szilárd lábakon álló kapcsolatot a hokedlihez szoktuk hasonlítani. Ha ezek közül bármelyik is kiesik, a kapcsolat felborul. Az első láb, az érintés, aminek a szex komoly összetevője. De ide soroljuk a szemkontaktust, a spontán érintéseket, a kontaktuskeresést, a „csak” neki szóló hangot. Ahol ez nincs, ott azt mondjuk, hogy megszűnt a párkapcsolat. Ha mégis együtt maradnak, akkor már csak szülőként, egyfajta gyereknevelő kft-ként együttműködve. Egyébként érdekes, hogy ezek a párok, akik csak a gyerek miatt vannak együtt, ha békességben elválnak sokkal jobb szülővé válnak, mert lemegy róluk a párkapcsolati feszültség, a férj-feleség elégedetlenkedése.  A második láb a társas, ami alatt azt értjük, hogy gyakran és tudatosan jelennek meg mások előtt házaspárként, jelezve, „mi összetartozunk”. Itt fontos, hogy cserébe olyan visszajelzéseket kapjanak, miszerint elfogadják őket összetartozóként. Nagyon sok házasság borul fel amiatt, hogy valamelyikük családjában nem fogadják el a másikat, és ez egy lojalitáskonfliktushoz vezet. A harmadik láb a megélhetés. Itt, ami lényeges, az az, hogy mindketten érezzék, részt vesznek ennek a biztosításában.  A negyedik terület a gondoskodás, vagyis a szülői együttműködés. De mivel a gyerek rövid ideig, tizenöt-húsz évig van jelen a szülők életében, fontos, hogy utána is közösen gondoskodjanak valamiről. Legyen az szőlő, kert vagy akár házi kedvenc.   

Melyek azok az életszakaszok, ahol a leggyakrabban alakulnak ki komoly krízisek?

Miklós: Mindegyiknek megvan a maga veszélye.  A legelső a párkapcsolat kialakulásának az időszaka, 10-ből 9 már akkor elvetél. Ezt követi az összecsiszolódó időszak. A következő a gyerekszületés, akkor úgy a házasságok fele kirostálódik.

Zelka: A gyerek születésekor derül ki egyébként az is, hogy kapcsolaton belül ki a sebezhetőbb. Előtte nagyjából arányosak az erőviszonyok, de ahogy megérkezik a kisbaba, az anyuka vele kerül egységbe, az apuka pedig háttérbe szorul.  Ezért a külvilág felé kitetté válnak. Ilyenkor bármiféle kedvesség, odafigyelés esetén könnyebben bemozdulnak. A kisgyerekes apukákat egyébként is gyakran megszokták környékezni a kolléganők. Ez a kitettség viszont a nőknél akkor figyelhető meg, amikor kijönnek a kiszolgáltatottságból és visszamennek dolgozni, és ismét felnőtt sikeres nőként kezelik őket.

Hogy a gyermek megszületése után ne gyengüljön a párkapcsolat, milyen gyakran ajánlott félretenni a szülői szerepeket és férj-feleségként szervezni közös programot?

Zelka: Folyamatosan. Akár hetente, hiszen a párkapcsolat az a boltív, ami fenntartja az egész családot. Ha ezt hagyjuk kipotyogni, akkor a család nem fog működni. Ezt úgy is hívjuk randizás. A lényeg, hogy találkozzanak valami új helyen, csináljanak valami új dolgot, akár lógassák a lábukat egy szökőkútba. A moziba, színházba menés azért nem ideális, mert ott nem egymásra figyelnek az emberek. A randizásban, meg van valami izgalmas.

Miklós: De néha az élményszerzés teljesen spontán jön. Velünk megesett, hogy elmentünk lakatot venni, és akkor én mondtam valami félreérthetőt, mire Zelka azonnal vette a lapot, és a végére olyan összeszokottan hülyültünk, hogy az eladók csak néztek. A mai napig emlékszünk erre az élményre. Egyébként a legjobb, ha idegen helyen próbáljuk, ahol tudunk felszabadultan viselkedni.

Ahogy így Önöket hallgatom, egyre inkább úgy látom, hogy a jó partnerkapcsolat rengeteg „munkával” jár.

Miklós: Igen ez így van. De tudja, hogy egy válás mennyi munkát igényel? Egyébként azt hiszem, hogy pont ez a kulcsmondat. A párkapcsolaton folyamatosan dolgozni kell. Karban kell tartani, mint egy nádtetőt.

Csak valahogy a mai fogyasztói társadalom embere nem nagyon akar javítgatni, toldozni-foldozni, ha valami nem működik, inkább lecseréli azt.

Miklós: Régen a cipőt is foltozták meg a tévét is javították, most a lecserélős időszak van.

Zelka: Más teljesen a szemlélet. Ahogy az emberek kidobják a régi tévét, kenyérsütőt, mert nem éri megjavíttatni, úgy a megromlott kapcsolatokat sem igen akarják javítgatni. De nem egyszer, főleg a nők, nem is annyira akarnak válni. Csak rá akarnak ijeszteni a férfira, az meg azonnal belemegy, és már nincs visszaút.

Lehet, hogy ilyenkor már látják a lelki szemeik előtt a fiatalabb, attraktívabb nőt.

Miklós: Ennek a fő oka, hogy manapság nagyon sokat számít a státusz. A férfiak számára mindig is a biológiailag nemzőképes nő volt a vonzó. A nőkben pedig evolúciósan az működik, hogy olyan férfit válasszanak, akinek jó a genetikai állománya, és hogy biztonsággal feltudja vállalni a gyereket.  Ezért most egy negyvenéves jól szituált férfi sokkal vonzóbb tud lenni, mint egy húsz éves, akinek bizonytalan az élethelyzete.

Egyébként ezek a házasságok mennyire tartósak?

Miklós: Ezt így megmondani nem lehet. Az viszont tény, hogy ha a feleség fiatalabb a férfi szorong. Fél, elhódítják tőle. Csak folyamatos munkával, a párkapcsolat gazdagításával lehet fenntartani ezeket a kapcsolatokat.

Zelka: Mert, ha sok szálon kötődünk egymáshoz, akkor az egy nagy rendszer. Míg az, hogy valaki jobban néz ki a párunknál, csak egy szempont. Ha valakihez egy csomó dolog miatt kötődöm, rengeteg közös élmény köt össze vele, akkor ezzel nagyon nehéz versenyezni. A feleség a gyerekekkel együtt fantasztikus vonzerővel bír, és ez egy csomó házasságot akadályoz meg a felbomlásban. Ezért szoktak a szeretők arra panaszkodni, hogy a férfi nehezen szánja rá magát a költözésre.  Válások esetén azonban gyakran látjuk azt, hogy pont a nő volt az, aki keveset tett a kapcsolatért. 

Lehet, hogy a sok kapcsolati krízis mögött az húzódik meg, hogy az ember nem is teremtetett arra, hogy élete végéig testileg-lelkileg monogám legyen?

Miklós: Ha az emberek, mondjuk tíz évre kötnének házassági szerződést, az egy önbeteljesítő jóslat lenne. Nagyon nehéz lenne úgy élni, hogy ne befolyásolja a kapcsolatot a tudat, úgyis véget ér. Amellett nagyon nehéz meghatározni pontosan azt, hogy melyik párkapcsolati ciklus hozza el a legtöbb nehézséget. Egy párkapcsolat olyan, mint egy növény. Az első ciklus, amikor még csak kis hajtás, van egy következő, amikor levelet bont, majd gyümölcsöt hoz ( gyerek) , aztán kiterebélyesedik a lombja, mert már sok területen vagyunk együtt. Van egy organikus fejlődés. A másik véglet a katolicista, mert abban nem kell tenni a házasságért.

Zelka: Ha katolikus értékrend keretében élnek mindketten, akkor jó, de ha nem, akkor egy hatalmas nagy kockázat. Egyébként az evolúció során a génállományunkba nagyon sok viselkedésminta beíródott. Az embernek a monogámiára is ugyanúgy van génje, viselkedésmintája, meg a bigámiára is, és katarzis vagy trauma hatására át tud kapcsolni. Látunk olyat, aki sok-sok éven keresztül monogám volt, és akkor valami hatására átkapcsolt poligámra. De ez működik fordítva is,  ha valaki megtalálja azt a nőt-férfit, akiben valami más van, mint az előző partnereiben. Valami katarzis vagy trauma hatására bekapcsol.

Miklós: Egyébként 1150 esetnél tartunk és nagyon más az általunk megtapasztalt valóság, mint amit a média közvetít. Nem sokkal korábban kezdődik a nemi élet, mint száz évvel ezelőtt, nem sokkal több partnere van az embereknek, mint ötven évvel ezelőtt és nagyon sok a valóban monogám párkapcsolat. A konfliktusoknak a „megszaporodása” pedig azért van, mert az emberek beszélnek róla, mernek segítséget kérni.

Zelka: Meg gyakran olyan információk is visszakerülnek a kapcsolatba, amelyeknek nem kellene. Az egyik legcsúnyább dolog, amikor mondjuk valakinek egy szolgálati úton, spiccesen becsúszik egy kaland. Soha az életben nem fog és nem is akar az illetővel találkozni, túl lehetne rajta,  ehelyett hazamegy és nagy bűnbánóan odaadja ezt a csomagot a párjának. Ahogy egy növényre sem aggatunk köveket, nem terheljük le, úgy a kapcsolatokat sem szabad.

Ezek szerint egy házasságon belül lehetnek kis titkaink?

Miklós: Kell, hogy legyen. Az, ha mindent megosztunk egymással kész katasztrófa. Fontos, hogy meghúzzuk a határt, álmok, kósza gondolatok – amiről nem tehetünk- és a tettek közt.  Ne akarjuk lerombolni azt, amink van, inkább építsük tovább. Élményekkel.

Jankovic Nóra, Új Nő

PÁRKAPCSOLAT GAZDAGÍTÁS ZALÁBAN

Párkapcsolatunk állandó gondozásra szorul. Minél hosszabb ideje vagyunk együtt, annál több időt és energiát kell fordítanunk egymásra.

Mert a HÉTKÖZNAPOK, a MEGSZOKÁS, az UNALOM kegyetlen tényezők. Ebben is, mint minden másban, legjobb a megelőzés. De ha már felütötték a fejüket, akkor sincs veszve minden.

Hogy gyerekünk van, az egyik legnagyszerűbb dolog, ami történhet az életünkben. És ne legyen lelkiismeret-furdalásunk, ha ezt nem így gondoljuk – mondjuk akkor –, amikor szombat hajnalban bedübörögnek a hálószobába, vagy esténként az istenért sem hajlandóak elaludni 11 előtt (szomjas vagyok, pisilni kell, valami zörög a szobámban), és mi már nem látunk a fáradságtól.

ANYÁK és APÁK vagyunk, szinte kivitelezhetetlen, hogy egyidejűleg NŐK és FÉRFIAK legyünk. És ez csak egy rés, ahol szökik az intimitás. Ezer más dolog is közrejátszik, itt most csak a legáltalánosabbat emeltem ki.

Lépjünk ki a hétköznapokból, csak mi ketten, a NŐ és a FÉRFI. Utazzunk el és csináljunk olyan dolgokat, amiket egyébként nem szoktunk. Ehhez ajánlok egy helyet Zalában, Magyarszerdahelyen. Ez a nem egészen 600 lelkes falucska a Zalai-dombság szívében húzódik meg. Itt található a MÁRFI VENDÉGHÁZ a Kürtös patak partján, egy hatalmas nyírfa és hárs árnyékában. A házat kívül-belül meg lehet nézni a marfi-vendeghaz.hu honlapon, most inkább arról írnék, hogyan is gazdagítható itt a párkapcsolat.

Mikor ezeket a sorokat írom, gyönyörű ősz van. A napsütés „lángra lobbantja” a sárga-narancs-rozsda színekben pompázó fákat itt az udvarban, a faluban és az egész dimbes-dombos-erdős környéken.

Kedves Uram! Hintót rendelhet a ház elé, hogy párjával bejárhassák e gyönyörű vidéket. Ez esetleg meglepetés is lehet a hintón található borocskával, pálinkával, kecskesajttal, házi kenyérrel egyetemben.

Gyalogosan vagy biciklivel is tehető egy túra a közeli szőlőhegyen – összekapcsolva pincelátogatással, ahol szintén lehet bort, pálinkát, jófajta pörköltet kóstolni.

Esténként jó begyújtani a búbos kemencébe, nézni a tüzet, hallgatni a pattogását.

Kedves Nőtársam! Vegye rá a párját, hogy vágjon fát és figyelje őt e tevékenység közben. Ismeri a mondást: az hogy a férfi hogyan vág fát, hogyan táncol, utal bizonyos ágybéli képességekre. Amihez, ugye, nem muszáj kimondottan ágy, az egész házat be lehet „lakni”. Sőt! Kint az udvaron, van egy szénatároló telis-tele nyárillatú, ropogós szénával (melegebb estéken ajánlatos)!

Télen szánkózhatnak szalmával kitömött nylonzsákon. Nincs, ami annál jobban csúszik! És nincs is jobb, mint újra gyereknek lenni, nyakig havasan, piros orral, csillogó szemekkel.

Vagy éppen kincskereső gyerekké változni. Mert ezt is megtehetik: a helyi közösségi házból kölcsönözhető GPS készülékekkel be lehet kapcsolódni a geocaching játékba, ami egy felnőtteknek szóló kincskeresés (www.geocaching.hu).

Nyárestéken fel lehet mászni a szalmabála rakás tetejére, számolni a csillagokat, nézni augusztusban a csillaghullást és… Biztosan van még pár jó ötletük, mit lehet ott csinálni.

Próbálták már: nyári rét közepén a fűben feküdni, hallgatni a tücsökciripelést, nézni a felhőket (most elefántot ábrázol, most meg egy kiskacsát) és magukba szívni a virágok, a napsütötte fű és föld illatát, egymás kezét fogva, szinte eggyé válni a természettel?

Amikor feltöltődve, kapcsolatukat egy magasabb szintre emelve távoznak tőlünk, ültessenek a vendégház udvarára egy fát.  Mi gondozni fogjuk, hogy szépen növekedjen, Önök pedig gondozzák ott a távolban azt, amit jelképez.

Fotók és szöveg: Papp Erika

Kapcsolatgazdagítás érintéssel – Nyuszisimogatás


Kisnyuszik, sorakozó!

Örömmel tudatjuk, hogy a Kővári utcában előjöttek föld alatti odújukból az újszülött nyuszik. Már örömmel esznek friss répát, ropogós saláta levelet, lerágott dinnye héjat.

A nyuszi-ember kapcsolat és az érintés fontosságára egyaránt tekintettel hétvégére nyuszisimogatóba invitálunk gyerekeket-felnőtteket egyaránt.

Bejelentkezés a szokásos csatornákon.

Páratlan mesék pároknak – Június 1. 19:00

Kifejezetten párkapcsolat gazdagító program lesz Berecz Andás és Baktay Miklós jótékonysági mese-estje a Klebelsberg Kunó Kultúrkúria színháztermében.

A mesemondó páros előadásában páratlan emberek (és asszonyok:)) párkapcsolatairól hallhatunk nyelvi fordulatokkal átszőtt történeteket, sok humorral, mély bölcsességgel és olyan meglátásokkal, melyeket a saját emberi viszonyainkban is bízvást használhatunk majd.

 

Jegyek kaphatók a Kultúrkúria pénztárában, támogatói jegyek igényelhetők ide kattintva.

Minden párkapcsolatban élő vagy párkapcsolatra vágyó érdeklődőt szívesen látunk.

Kapcsolatgazdagító programjaink korábbi résztvevői számára a mese-est után meglepetés programmal kedveskedünk.

 

 

PPP (Páros pénteki program) – Június 1. 19:00

Berecz Andás, Kossuth díjas mesemondó

Kifejezetten párkapcsolat gazdagító program lesz Berecz Andás és Baktay Miklós jótékonysági mese-estje a Klebelsberg Kunó Kultúrkúria színháztermében.

A mesemondó páros előadásában páratlan emberek (és asszonyok:)) párkapcsolatairól hallhatunk történeteket, sok humorral, mély bölcsességgel és olyan meglátásokkal, melyeket a saját emberi viszonyainkban is bízvást használhatunk majd.

Jegyek kaphatók a Kultúrkúria pénztárában, támogatói jegyek igényelhetők ide kattintva.

Minden párkapcsolatban élő vagy párkapcsolatra vágyó érdeklődőt szívesen látunk.

Kapcsolatgazdagító programjaink korábbi résztvevői számára a mese-est után meglepetés programmal kedveskedünk.

Nagyszülő-unoka kapcsolatgazdagítás – Május 6. (11:00 – 16:00)

Unokák és nagyszüleik számára szervezzük következő kapcsolatgazdagító napunkat az Élményforrás Ház kertjében. A piknikről az unokák gondoskodnak, a játék öröme ezúttal a nagyszülőké, a szülők pedig ezúttal szabadnapot kapnak – hadd gazdagítsák kettesben párkapcsolatukat…

A pikniket maximum hét gyermek részvételével tartjuk.

Jelentkezés e-mailben rövid bemutatkozással.

Meddig bírjuk lábujjhegyen? – Azt szerettem meg, aki veled vagyok


Tanácsok első randevúhoz

Egy első randevú senkinek sem könnyű. Néha kifejezetten nagynak érezzük a tétet. Van néhány megfontolandó tanács, ötlet, hogy az első találkozás tényleg arról szóljon, amiről szeretnénk: az ismerkedésről.

Nem hinném, hogy lesz ebből valami. Nem szeretem az olyan férfiakat, akik a dekoltázsomba ugyan belefúrják a tekintetüket, de már a szemkontaktus… És sokat beszélt. Sajnos csak magáról. Például, hogy milyen sokat utazik. Azt akarta finoman közölni, nincs igénye tartós kapcsolatra, ő szabad ember. Vagy ha mégis, akkor biztosan olyan nőt akar, aki otthon, a lakást glancolva várja. Persze én is közöltem vele finoman, hogy hány évig tanultam, dolgoztam, míg odajutottam, ahol vagyok. Ebből megértheti, hogy nem fogast keresek, amire ráakaszthatom az életem, hanem igazi társat. Próbáltam kérdezgetni, de a saját nagyszerűségén kívül mást nem érzett lényegesnek. Amúgy nagyon helyes, humora is van, de az én vicceimet nem értékelte. El van szállva magától. Kár volt ennyit készülődni. Ráadásul melegem volt, elkezdtem izzadni, amitől még idegesebb lettem…

Milyen volt? Nem is tudom… Jól néz ki, de eléggé erőszakos. Jobban szeretnék olyat, aki kicsit egyszerűbb eset. Úgy nézett, hogy fogalmam sem volt, mi a baja velem, de egyre idegesebb lettem tőle. Amitől persze hülyén is éreztem magam, nem hoztam a legjobb formámat. Nem jöttek be a vicceim, vagy neki nincs túl jó humora… Nem nagyon érdekelte a munkám, biztos ő is az a típus, hogy mindegy mit csinál a férfi, csak hozza haza a pénzt a családnak. Bár ahogy a munkájáról beszélt, abból meg inkább az derült ki, hogy nagyon is fontos neki a karrier. Nem is tudom… Alig evett. Jó a lába. A szeme? Talán barna…

Az ismerkedés, az első találkozás során az emberek általában lelkileg lábujjhegyre állnak, magyarázza nagyon láttatóan Baktay Zelka és Baktay Mihály. A párkapcsolati terapeuták szerint ösztönösen teszünk így, csakhogy ez a meglehetősen kényelmetlen tartás éppen a megismerést nehezíti.
– A férfiak az első találkozáskor gyakran ugyanazt a stratégiát választják a nőkkel is, amit férfiakkal szoktak. Vagyis dominancia harcot vívnak, ahol az számít, kinek van jobb állása, több pénze, nagyobb autója és így tovább… Azt gondolják, hogy ami őket a férfiak között magasabbra emeli, az tetszik majd a nőnek is. Mindez, vagyis hogy minél nagyobb státuszúnak mutassa magát, nagy erőfeszítést kíván, ami miatt szinte egyáltalán nem tud a nőre figyelni, aki ott ül vele szemben. Kicsit olyan ez, mint amikor kamaszkorunkban csak arra tudtunk koncentrálni bemutatkozáskor, hogy a saját nevünket elmondjuk, a másikét meg sem hallottuk. Így viszont a nő azt a következtetést vonja le, hogy hiszen ez önmagába szerelmes, csak magáról tud beszélni, rám nem is figyel. Ezért szoktuk kérni a nőktől, akikkel foglalkozunk, ígérjék meg, hogy akivel egyszer találkoznak, azzal még kétszer, lehetőleg más-más szituációban is randevúznak.
Nagy élettapasztalattal bíró asszonyok nem véletlenül mondogatják, hogy édes lányom, egy randevú nem számít semmit, egy férfit annyiból nem lehet megismerni… Ugyanakkor teljesen természetes, hogy az első találkozáskor mindketten idegesek, bizonytalanok.

Te az autóddal, én a dekoltázsommal…
– Nehéz helyzetekben bekövetkezik a regresszió, visszalépünk egy korábbi állapotba, és gyerekek módjára viselkedünk. Vagyis küzdünk a másik figyelméért. A férfi a státuszával, a nő a testi adottságaival hivalkodik. Azt pedig a reklámszakmából tudjuk, hogy a figyelem megszerzéséhez hipernormális ingerek kellenek, vagyis mindketten rátesznek egy lapáttal – magyarázza Baktay Miklós.

Tegyük lábhoz a fegyvert
Szakértőink szerint a legjobb módszer, ha valami közös cselekvés, aktivizáló program keretében történik az első találkozás. Lehet az kirándulás, múzeumlátogatás, játék, bármi. Ez sok feszültséget felold. Fontos, hogy a jelenben maradjunk, ne rágódjunk régi tapasztalatokon, ne spekuláljunk, akar-e a másik elköteleződni, szeretne-e családot, vagyis ne értelmezzünk, hanem észleljünk és tapasztaljunk. Csak ezzel a nyitottsággal ismerhetünk meg egy másik embert.
– A férfiakban az erőteljes megfelelni vágyás azzal oldható, legalábbis mi ezt szoktuk tanácsolni, hogy arra koncentráljanak: megfelel-e nekem ez a nő? Szívesen jön-e majd velem raftingolni vagy örökké színházba kell járnom vele? Ezt kell kideríteniük. A nők pedig azzal tehetik a legtöbbet, ha abbahagyják a küzdést. A párkapcsolat nem a küzdelem terepe. Ha én egy férfit szeretnék magam mellé, akkor engedjem, hogy ő férfi lehessen. Ha a nő nem veszi fel a fegyvert, akkor a férfi sem küzd tovább, nincs miért, és akkor jut ideje, ereje arra, hogy figyeljen ránk. Ne az legyen egy nő célja, hogy szuper legyen a randevún, hanem, hogy az a férfi, akit párjául szeretne, szuperül érezze magát vele. És jó azt is tudni, hogy a férfiakban az izgalom emeli a tesztoszteron szintet, vagyis erőteljesebben jelenik meg az erotika. Egyébként a nőkben a ciklus változásával változik, hogy mely napokon mely férfi erényeket értékel többre, ez biológiai tény.

Legyen a célunk: közös élmény
A Baktay házaspárnak egy egyetemista lány mondatát idézem: Az a baj, hogy én nem ismerem a férfiakat… Ez a húszéves lány attól félt, hogy mást vár el, mint amit kellene, nem kellően megértő, így nem lesz képes egy boldog párkapcsolatra. Ráadásul a nőknek készített filmek is csupa egyoldalú, érzékeny, beszélgetésre mindig kész, előbb-utóbb tökéletessé „csiszolt” férfiakat mutatnak.
A nőknek sem könnyebb, nekik meg a hibátlan címlaplányokkal kell szembenézniük – teszi hozzá Baktay Zelka. Azért tudnak egymásról keveset férfiak és nők, mert kevés a közös élményük. Az élmények egy része Hollywoodból jön, az meg a klisék világa. Ott egy első randevú New York egyik éttermében zajlik, magas poharakkal az asztalon. Pedig érdemes volna a filmekben arra a zenével kiemelt részre koncentrálni, ahol a szerelmesek együtt korcsolyáznak a Central Parkban, bicikliznek az esőben, hógolyóznak, mezítláb sétálnak az óceán partján. Ezeket kellene modellezni. Abba leszek szerelmes, akivel jó dolgokat élek át együtt, és közben jól érzem magam. Azt szeretem meg, aki vele vagyok.

Hulej Emese írása

Családi kapcsolatgazdagítás – Március 25. 10:00-17:00

Gyerekes családok számára szervezünk családi kapcsolatgazdagító szabadtéri/erdei programot. Az együttes élmények, a mozgásos összehangolódás, a közös érzékszervi tapasztalások, a szerepjátékok célja a kötődés elmélyítése, a szülő-gyerek, szülő-szülő és a gyerek-gyerek együttműködés erősítése.

A programot az Élményforrás Ház kertjében és közvetlen környezetében tartjuk, maximum hat család részvételével. A jelentkezőkkel előzetesen elbeszélgetünk, tisztázzuk a kereteket és a feltételeket.

Jelentkezés e-mailben rövid bemutatkozással.

Párkapcsolat gazdagító élményvacsora – Március 24.

Élményvacsora

Az Élményforrás Házban házas párok számára rendezzük következő élmény-vacsoránkat, melyen a résztvevők csendülő hangok, fűszeres illatok, zamatos ízek, izgalmas állagok és textúrák világába merülhetnek el párjuk, egy-egy selyemkendő és a Gyógyító Konyha segítségével.

A vacsorát maximum hat pár részvételével tartjuk.

Jelentkezés e-mailben rövid bemutatkozással.