“Úgy érzem, megcsal…” – Vizsgáld felül párkapcsolatod

Nincs még bizonyosság, csak valami homályos érzés, hogy valami nincs rendben. Mennek a napok, egyik a másik után, a pár együtt él, fizikailag legalábbis, de már nem biztos, hogy lélekben is. Mégsem az a kérdés, hogy ki csal meg kit, hanem az, miért alakult így, és egyáltalán: szándékukban áll-e ezen változtatni.

Gyula – nevezzük így! – gyanakodott ugyan. Látta, hogy felesége hirtelen lefogyott, és reggelente, amikor Szilvi csinos ruhákban ment el, kicsit összeszorult a szíve, de csak egy pillanatra, mert a következőben már az üzleti ügyek töltötték ki a gondolatait. Volt egy nehéz üzletfele, akivel sok tárgyalás után kétségessé vált az együttműködés. Késő este pedig, amikor otthon találkoztak, csak feltette a lemezt, hogy már megint mit mondott a partner, és eszébe sem jutott megkérdezni, hogy Szilvivel mi történt. És ha mégis, szívesen elhitte, amit hallott. Egészen megnyugodott ilyenkor. Még sincs semmi baj!

A féltékenység egyszerre öntötte el, amikor rájött, hogy hetek óta nincs szex. Gyanakodni kezdett az angoltanárra, Szilvi főnökére, a szomszédra, mindenkire. A felesége hiába mondta, jöjjön el vele, várja meg egyszer, és nézze meg, mit csinál, merre jár, kivel. De erre soha nem volt idő, így maradt a gyötrődés és az önsajnálat.

Amíg ez így ment, addig nem kellett a dolgok mélyére nézni. Hiszen ő volt a szegény áldozat, aki ha célzott rá, hogy a felesége már megint nincs otthon, akkor mindenki megsajnálta. Őt felmentették, míg a feleségét… nos, őróla egyszerűen leszedték a keresztvizet, megkapta az ilyenkor szokásos összes jelzőt.

Azóta sem derült ki, hogy vajon Szilvi csalja-e Gyulát, de lehet, hogy furcsán hat a következő megállapítás: talán nem is ez a lényeg.

Ki kell lépnünk az elfogadott normák közül, nem csak azt látni, hogy az a „bűnös”, aki elhanyagol, esetleg megcsal, és az az „áldozat”, akit elhanyagolnak (?), esetleg megcsalnak. Bár valóban sokkal könnyebb okolni a másikat, és sokkal nehezebb megnézni, hogy mi a történtekben a mi részünk.


Baktay Zelka és Miklós, párkapcsolat terapeuták

Mit tanácsol a szakember?

Nézzünk magunkba, mielőtt szakítani akarnánk!

Egy jól működő párkapcsolat négy lábon áll, elemezni kell esetről esetre, van-e ezeken a területeken együttműködés feleség és férj, nő és férfi között – mondja Baktay Miklóspárterapeuta.

Az anyagiak területe: Ezen a szinten meg kell vizsgálni, ki keresi a pénzt, egyensúly van-e közöttük, vagy az egyik javára elbillen a mérleg, és ezért a másik erőtlenebbnek érzi magát. A pár együtt dolgozik-e valamin, vagy az élet egész más területén munkálkodnak? Nem szerencsés, ha csak egyvalakire hárul a megélhetéshez szükséges javak előteremtése, mert ez az egyiknek túl nagy teher lehet, míg a másik számára kiszolgáltatottságot jelenthet.

A gondoskodás szintje: Azt kell végiggondolni, kinek mi a feladata, a dolga a családban, ezekről közösen határoznak-e, vagy csak az egyiké egy-egy részterület ellátása. Például ahhoz, hogy egy pár kimozdulhasson otthonról, akár csak néhány órára is, valakinek meg kell oldania a gyerekek biztonságos elhelyezését. Közösen döntenek erről, vagy mindig egyvalakire hárul a gyerekekről való gondoskodás feladata?

Társas szint: Milyen helyzetek azok, ahol a pár együtt, összetartozóként jelenhet meg? Vannak-e közös barátaik? Vannak-e olyan együtt végzett tevékenységek, amelyek mindkettőjük számára örömöt szereznek, vagy külön járnak inkább szórakozni? Külön baráti társaságuk van?

Az érintés szintje: Ha az előző háromban nincsen vagy nagyon kevés a közös pont, akkor valószínűleg a pár nincs összehangolódva. Ha az az igény sincs már meg, hogy egymás szemébe nézzenek, vagy megérintsék egymást, miután összetalálkoztak, akkor nagyon kevés az igazi „érintés” közöttük. Ebből pedig az következik, hogy ha van is szex esténként, akkor az már nem adhat igazi örömöt.

Nem az a természetes, hogy a kapcsolatban minden rendben megy, hanem az, hogy folyton szembeszél van, és ezzel kettőjüknek együtt megküzdeniük – állítja Baktay Miklós. Ahhoz, hogy társunk ne a kapcsolaton kívül keresse a megoldást egy harmadikban, nekünk is át kell alakítanunk az életünket. El kell dönteni, akarunk-e még együtt örülni.


3 tanács, hogy újra boldog párkapcsolatban élhessen

Baktay Zelka párterapeuta tippjei:

1. 100 százalék együttlét

Azért fontos csak úgy együtt lenni, mert a szerető épp ezt az elfeledett örömöt adja meg. Akiben felmerül a gyanú, hogy a párjának szeretője lehet, az jól teszi, ha végiggondolja, hogy párja valószínűleg lélekben is készül a randevúkra, és lehet, hogy csak egy-két órát tölthetnek együtt, de azt nem zavarja semmi és senki.

Vajon van ilyen tökéletesen egymásnak szentelt időnk? Vajon van olyan nap, amikor készülünk a találkozóra, amikor semmi másra nem kell gondolni sem? Mert ha nincs, akkor jó, ha elkezdjük keresni a lehetőségeket. Egy hét 168 órából áll – jutni fog idő egymásra is.

2. Hívd randira!

Ha valaki randevúra hívja a másikat, és ezzel megpróbál kiszállni a megszokások közül, kétséges lehet, hogy a másik igent mond-e. Ha nem, ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy vége mindennek. Mert lehet, hogy csak rossz pillanatban hívtuk, és a másik tényleg el van merülve a munkájában. De az is, hogy rosszul próbáltuk felrázni. Ha színházba invitáltuk, miközben ő utálja a színházat, akkor megint csak a magunk örömére gondoltunk, és nem a másikra. Egy jól működő kapcsolatban több olyan tevékenységnek is kellene lennie, amelyeket mindketten szívesen csinálunk, amelyekről lehet tudni, hogy a másikat érdekli és megmozdítja.

3. Ha mégis van másik

Nem sok jóval kecsegtet, ha ezek a próbálkozások sorra kudarcot vallanak. Azt jelezheti, hogy a másik eldöntötte: mást akar. De érdemes azért tudatosan is utánajárni, a párunk hogyan képzeli a jövőt. Mert lehetséges, hogy szeretője van, de az is, hogy a jövőképében soha nem szerepel a szerető valóságos társként, mert ott a feleség áll. Ilyenkor fordul elő az, hogy amikor a házasság – valami másért – mégis tönkremegy, akkor a szeretői viszony is megszakad! Ugyanis lehet, hogy a helyzetet épp a szerető stabilizálja.

Mikor, kivel csal meg?

A kérdés nem annyira misztikus, mint ahogy első pillanatra látszik, mert gyakran ez is tipikus. Először is, „megcsalni” a másikat nem csak egy harmadikkal lehet, mert könnyen lehet, hogy a „harmadik” a munka, a sport vagy valamilyen szabadidős tevékenység. Ha valóságos személy, akkor sem kell túl messzire menni, hogy megtaláljuk, mert leggyakrabban az életünk része, ott van a munkahelyen, a hasonló helyzetű szülők között, a társaságunk tagja, vagy épp a barátaink közül kerül ki. Tipikus helyzetek is léteznek. A férfiak általában a kisgyerekes, otthon ülő anyákat csalják meg, a feleségek viszont akkor kereshetik máshol a szerelmet, amikor a gyesről visszatérnek a munkába…

Rist Lilla írása,
megjelent a Nők Lapjában 2010. 08. 18.-án

Színlelt sóhajok – Élvezetet hazudni

A legmegengedőbb statisztikák szerint is a nők legalább 10 százaléka színleli rendszeresen az orgazmust. És persze mindezt maximum a barátnőiknek vallják be, hogy megóvják partnerüket a csalódástól. Vajon megéri?

Akinek soha semmi gondja nem volt a csúcsra jutással, valószínűleg értetlenül áll e probléma előtt azt gondolván, hogy nem is létezik. Mert az egy dolog, ha egyszer, többször, soha nem sikerül, de mi értelme eljátszani azon kívül, hogy szakításkor oda lehet vágni a döbbent férfi fejéhez? Így járt Balázs is. „Az exem igazi vadmacska volt az ágyban: nyögött, karmolt, vadul kiabált, amikor élvezett. Persze, hogy azt gondoltam, szenzációs vagyok az ágyban! Amikor szétmentünk, jéghideg tekintettel közölte velem, hogy végig csak megjátszotta az orgazmust. Kimondhatatlanul pocsékul éreztem magam!”

Melyik érintés őszinte még?
„Az orgazmus elmaradása nem jár egyedül, sokkal inkább a kapcsolati válság egyik tünete – mondja Baktay Miklós párterapeuta. – Előfordulhat, hogy csak az adott partnerrel nem éli át a gyönyört, ami még mindig kettébontható: sohasem, vagy pedig valami változás következtében, amely lehet egy gyermek születése vagy az eltávolodás. Gond akkor van, ha nem vállalja fel, mondjuk azért, mert meg akar felelni a férfinak. Ebben a helyzetben adja magát a kérdés: melyik érintés őszinte még? A simogatás? A kézen fogás? Az, amikor elmennek egymás mellett a konyhában és megcirógatják egymást? Az érintés a tudattalan beszéde, létfontosságú szükséglet, a párkapcsolat egyik legfontosabb pillére. Az érintés hazudása a másik elutasítása.

Tanulható gyönyör
Születése után minden lánygyermek az anorgazmia, vagyis az orgazmusképtelenség állapotában leledzik – folytatja szakértőnk. – Kevésnek van akkora szerencséje, mint Zsófikának, aki 4 éves korára megtanult maszturbálni és el is jut az orgazmusig. Anyukájának valaki azt mondta, ha észreveszi, mit csinál, kínáljon neki valami izgalmasabbat. Könnyű észrevenni, mert Zsófi olyankor hevesen dörzsöl, pirul és liheg.
Van, aki csak 40 éves korában tanul rá, van, aki soha. Akad, akit a partnere tanít meg a gyönyör elérésére, ilyenkor a partner természetesen nagyon előnyös helyzetben van, mert a nő hozzátanulja őt is az élményhez. Van, aki magától megtanulja és a szerelmével azt tapasztalja, mennyire kiteljesedik.”

Most akkor igen vagy nem?
Egy német kutatás azt igyekezett leleplezni, mely jelekből feltételezik a férfiak, hogy a partnerük éppen orgazmust él át. 55 százalékuk a gyors lélegzetvételt, a hangos sóhajtozást vélte annak, 23 százalék a nő testének vonaglását, 12 százalék a hüvely izomzatának rángatózását, és csak 10 százalék vallotta be, hogy nem biztos abban, valóban csúcsra jutott-e kedvese!
A színlelt orgazmus problémája sok férfit rávetít rá, hogy bár szeretik azt gondolni (főleg egy régóta tartó kapcsolatban), hogy tudják, mi kell a partnerüknek az ágyban, ez koránt sincs így, már csak azért sem, mert e kutatás szerint a 20-40 év közötti nők csaknem háromnegyede még élete átütő szexuális élményére vár, amelyhez a minden képzeletet felülmúló orgazmus is szervesen hozzátartozik. Párterapeuta szakértőnk szerint ugyanakkor a férfi jól teszi, ha néha eltekint attól, hogy partnerének mindenképpen orgazmusa legyen, hiszen néha éppen ezzel támaszt zavaró elvárást.”

„Legyünk már túl rajta!”
Azt gondolhatnánk, a férfiakat e területen könnyű rászedni, mégsem feltétlen visz minket előrébb a blöffölés, főként hogy egy amerikai kutatásban mindössze a megkérdezettek 12 százaléka állította azt, hogy az orgazmus elérése nem fontos számára.
A színlelés fő motivációja lehet például az unalom, a fáradtság vagy a diszkomfort érzet, a színjátékkal szándékuk nem más, mint az együttlét lezárása, vagy gyorsítása. A színlelés egyik jele a túljátszás, vagyis olykor sokkal teátrálisabb, mint amikor az illető valóban a csúcsra ér. Ha a nő csak alkalmanként színlel, a megfelelési vágy hajtja, de az is megeshet, hogy csak kedves akar lenni a párjához vagy erősíteni akarja az önbizalmát. Mindemellett van annyira nagyvonalú, hogy lemondjon a jussáról, nem is sejtve, hogy hosszabb távon éppen ezzel töri le párja férfiúi önbizalmát.
Mindenesetre a jól bejáratott színjátékok után még a legelharapódzóbb vita hevében sem ildomos őszinteségi rohamot kapni. „Sőt, szigorúan tilos! – nyomatékosítja szakértőnk. – Volt egy esetünk, amelyben mély gyűlöletet váltott ki. A férfi emlékeinek gyöngysorában először csak a megjátszott orgazmusok változtak undorító galacsinokká, azután a többi ékkő is elkezdett hozzájuk idomulni. Ehhez hasonló mondatok repkedtek: „Szóval akkor, ott a tengerparton is máshol jártak a gondolataid?” „Ezért mentünk Münchenbe a koncertre! Ott is hazudtál, hogy élvezed?!”

Lelki gyönyör nélkül
Mai világunkban, ahol mindent a szex mozgat, legalább olyan „ciki” nem élvezni a szexet, mint nem szexelni. Ráadásul még ma is tartja magát az a tézis, miszerint a nőnek érzelmekre, romantikára van szüksége ahhoz, hogy valóban élvezze az együttlétet. Szakértőnk szerint a fentiek is közrejátszanak abban, hogy újabban gyakori jelenség a nőknél a fiziológiai orgazmus. „Amikor fiziológia orgazmust élnek át, reflexszerű méhösszehúzódások sorozata lép fel, a mellbimbók kemények, az izmok a hüvely felől indulva megfeszülnek, önkéntelen, alig kontrollálható hangok keletkeznek (a légzés és a garat is önállósul) – csak éppen a gyönyörérzés hiányzik. Mindehhez az oxytocin hormon túltengése miatt sajátos hormonális állapot társul, akárcsak szülésnél és a szoptatásnál” – magyarázza Baktay Miklós. – A lelki gyönyör ugyanakkor egy visszacsatolási kör: a fiziológiait felerősíti a szerelem módosult tudatállapota, a vonzódást, a vágyat szerelemmé erősíti a beteljesülés. A párkapcsolat szempontjából az a lényeg, hogy az érintéstől az orgazmusig egy összehangolódási, együttműködési folyamat megy végbe, vagyis a lelki gyönyör jóval összetettebb, mint a puszta testiség.”

Mi befolyásolja a női orgazmust?

    • Dögös férfiak előnyben: Egy hamburgi pszichológus szerint minél attraktívabb és minél szimmetrikusabb felépítésű a férfipartner, annál jobb kilátásunk van az orgazmusra. A tetszetős külső miatt ugyanis utódaink lehetséges apját is látjuk benne.
    • Fő az önbizalom! Finn kutatók szerint az, aki jó szeretőnek tartja magát, könnyebben eljut a csúcsra.
    • Tartós kapcsolatban gyakoribb: A Durex korábbi kutatása szerint az egyéjszakás kalandok kevésbé kecsegtetnek sikerrel. Miközben a szinglik 22 százaléka jut el a csúcsra, ugyanez a tartós kapcsolatban élők 43 százalékának sikerül.
    • Az orrunk dönt? Egy berlini kutatás szerint minden az orrunkon múlik, vagyis azon, hogy a partner testének illata milyen hatással van ránk.
    • Orgazmusgyilkos stressz: Míg a férfiak gyakorta azért kezdeményezik az együttlétet, hogy levezessék a felgyülemlett feszültséget, addig a nőknél a stressz az egyes számú vágygyilkos, amely a gyönyör elérésének esélyét is jelentősen leredukálja.

Bakos Zsuzsi írása