A mese első része egy derűs királyi udvart és egy jól működő párkapcsolatot mutat be. Ide születik a kis királylány, Aranyhaj, gyermekévei szeretetben, biztonságban telnek. Édesanyja halálával az egyensúly kibillen, ám a király és a kertészné együttműködésének hála újra stabilizálódik.

Mindaddig megmarad az új egyensúly, míg meg nem jelenik a klasszikus mesékből oly jól ismert mostoha-figura. Kezdetben mindenki csodálja az új királynét, egyedül Aranyhaj látja az igazi arcát.

A grandiózus mostohaanya őt előbb bántalmazza, majd identitásától, sőt, otthonától is megfosztja. A kislány a kertészéknél talál menedéket. Az évek múlásával a mostoha valódi természetét a többiek is felismerik. Ahogy elfordulnak az undok, álnok és szeretetlen királynétól, úgy kezdik hiányolni Aranyhaj kedves, őszinte és szerető lényét. A mese vége a nárcisztikus mostoha lelepleződik, elbukik. Aranyhaj a korábbinál is jobb pozícióban kerül vissza régi életébe: immár egy királyfi oldalán, akivel megismétlik édesapja és édesanyja pozitív párkapcsolati mintáját, mintegy újrajátszva és jó irányban tovább folytatva a történet kezdetét. Az Aranyhaj kódex klasszikus formátumával, ismétlődő mintázataival, humorával egyszerre oldja a feszültséget és ad reményt a nehéz helyzetekben.